Korhatár előtti ellátásra jogosultság 2015-ben
A nyugdíjtörvények átmeneti rendelkezései alapján 2015-ben is lesznek, akik koruk, szolgálati idejük, illetve korábbi munkakörük révén korhatár előtti ellátásban részesülhetnek.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől érvényes átalakítását követően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – például előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj stb – már nem állapítható meg.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől érvényes átalakítását követően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – például előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj stb – már nem állapítható meg.
Ugyanakkor a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.), bizonyos jól meghatározható személyi körre vonatkozóan – az 1953. évben született nők, valamint azok, akik legkésőbb 2014. december 31-éig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint korkedvezményre jogosultságot szereztek – átmeneti időszakra lehetővé teszi korhatár előtti ellátás megállapítását.
adózóna.hu
Jelenleg négy aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast, 50 év múlva a mostani demográfiai folyamatok mellett már csak kettő fog, ami szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a családtámogatási rendszeren keresztül a demográfián komoly változást szeretne végrehajtani, máskülönben még nagyobb lesz a baj – mondta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című szerdai műsorában.
Jelenleg négy aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast, 50 év múlva a mostani demográfiai folyamatok mellett már csak kettő fog, ami szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a családtámogatási rendszeren keresztül a demográfián komoly változást szeretne végrehajtani, máskülönben még nagyobb lesz a baj – mondta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című szerdai műsorában.
Utalt rá, 2010 után a kormány világossá tette, hogy átlátható és zárt nyugdíjrendszerre van szükség, vagyis nyugdíj csak a nyugdíjkorhatár betöltését követően adható. 2012. január 1-jétől ezért nincs már korhatár előtti nyugdíj, átalakult korhatár előtti ellátássá, az elnevezésén túl tartalmát tekintve is lényegesen megváltozott – idézte fel.
Szerinte a korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább. Előbbi oldaláról azt jelezték a szakszervezetek, hogy többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek a büdzséből. Az államtitkár jelezte: az általuk betöltött összes munkakör 70 százaléka állami tulajdonú vállalatoknál van, vagyis a pénz többségét az állam teszi át az egyik zsebéből a másikba. „Becsaphatjuk egymást, csak szerintem nem sok értelme van” – tette világossá.
Munkaerő-piaci szempontból vannak olyan hiányszakmák – folytatta, ahová nemhogy a nyugdíjkorhatár előtt, de még afölött sem találni embert. Ha a foglalkoztatást stabil szinten akarja tartani a kormány, akkor nem a nyugdíjkorhatár előttiekhez kell nyúlnia, hanem adott esetben a nyugdíjkorhatár utániakhoz – hangoztatta. Egyszerre van ugyanis jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány az országban: a 300-400 ezer regisztrált munkakereső mellett minden hónap végén 70-80 ezer betöltetlen állás van – hívta fel a figyelmet.
Czomba Sándor a korkedvezményes nyugdíjról az M1 Az Este című műsorában is beszélt. Kifejtette, a kivezetéséről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet segíteni az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat. A problémamegoldásban azonban állami szerepvállalás nem lehet – nyomatékosította.
Kitért a szakszervezetekkel zajló bértárgyalásokra is.
Elmondta: a munkáltatók nagyságrendileg inflációkövető minimálbér-emelést tartanak reálisnak, a munkavállalói oldal 4 és 6 százalék közötti, reálszintű keresetnövekedést. Szerinte a munkavállalók azon igényét, hogy a négyéves ciklusban a minimálbér érje el a létminimum szintjét, a gazdaság jelen pillanatban nem tudja kielégíteni, mivel évente 10 százalékos keresetnövekedést kellene elbírnia, illetve komoly kockázata lenne annak is, hogy a másik oldalon munkahelyek szűnnek meg. Az 1,8 és az 5 százalék között mindenesetre van olyan számérték, amelyet a kormány el tud fogadni bérnövekedés gyanánt. Csütörtökön folytatódnak a tárgyalások a szakszervezetekkel – erősítette meg.
Az államtitkár reagált Rogán Antal szerdai közleményére is. A kormánypárt frakcióvezetője kijelentette: a munka törvénykönyvének módosítását kezdeményezi a Fidesz, hogy vasárnapi munkavégzés esetén százszázalékos bérpótlék járjon a munkavállalóknak, és hogy egy hónapban legfeljebb csak két vasárnap lehessen őket dolgoztatni. Czomba Sándor világossá tette, hogy jelen pillanatban nincs még kormányzati álláspont a kérdésben.
Forrás : www.hirado.hu