PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. január 28., szerda

Óvodáztatási támogatás 2015, nem szűnik meg tavasszal!

Óvodáztatási támogatás 2015, nem szűnik meg tavasszal!


A segélyezés átalakítás ezt a támogatást is érinteni fogja, ugyanis jövő ősszel a kötelező óvodáztatás bevezetésével az óvodáztatási támogatás megszűnik!
Most azonban még igényelhető!

Érdemes elolvasni a cikket, mert a támogatás, akár 30 ezer forintot is jelenthet az óvodás korban lévő gyermek családjának!
A gyermekvédelmi intézkedésekről, ennek keretén belül óvodáztatási támogatás feltételeiről: a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §-a, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 68/F-68/L. §-a rendelkezik.
Az óvodáztatási támogatás pénzbeli támogatás és a jövedelmi helyzettől függ az ellátás, célja , hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél hamarabb tudjanak rendszeresen óvodába járni.
Évente két alkalommal fizetik a jogosult számára az óvodáztatási támogatást, első alkalommal gyermekenként 20.000 forintot kap a jogosult , ezt követően gyermekenként 10.000 forintot adnak esetenként. Az önkormányzatnak jogában áll előírni, hogy első alkalommal természetben biztosítsák az óvodáztatási támogatást: cipő, váltó cipő, utcai ruha, váltóruha, tisztasági csomag.
Ki jogosult a támogatásra:
– gyermeket nevelő szülő
– családbafogadó gyám.
A jegyző annak a gyermek szülőjének vagy családba fogadó gyámjának a részére állapítja meg, akinek:
– halmozottan hátrányos helyzetét már megállapította
– a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetén, amikor betölti az 5.életévét megkezdi a nevelésben való rendszeres részvételt
– a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapban rendszeresen jár a gyermek óvodába.
A kérelmet az óvodai támogatásra a szülő vagy a gyám abban az évben nyújthatja be, amikor a gyermek betölti az 5. életévét és a támogatásra ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő jogosult.

Az óvodai támogatás első alkalommal való folyósítása a következőképpen történik:

– ha a jogerős határozat a jogosultságra előző év december- és tárgyév június hónap 4-e között történik, akkor a folyósítás tárgyév júniusában történik
– ha tárgyév június 5 és december 5 között kerül megállapításra jogerősen a jogosultság, akkor a tárgyév decemberében kerül folyósításra az óvodáztatási támogatás.
Az első alkalom után, egészen a gyermek óvodai jogviszonyának fennállásáig júniusban és decemberben folyósításra kerül az óvodáztatási támogatás abban az esetben ha továbbra is fennáll a halmozottan hátrányos helyzet és a gyermeket rendszeresen járatja a szülő óvodába.

Az igényt a kérelmező lakcím szerinti illetékes települési önkormányzat vagy kormányablaknál nyújthatja be.
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülő, családbafogadó gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő
-149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 11. számú mellékletét képező formanyomtatványon.
– az óvodáztatási támogatás iránti kérelemhez, abban az esetben ha azt a családbafogadó gyám igényeli, csatolni kell a gyámrendelés tárgyában hozott gyámhatósági döntést.
Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző legkésőbb nyolc napon belül átküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.
Fogalom meghatározások:
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek:
– rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és az alábbi körülmények közül legalább kettő fennáll:
– a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettségű
– a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága
– a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei
– nevelésbe vett gyermek,
– tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt és utógondozói ellátásban részesül

Természetbeni támogatás:

-amellyel az állam (önkormányzat) a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti.

Rendszeres óvodába járásnak minősül:

– a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik,
-és a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg
– de a mulasztásból figyelmen kívül kell hagyni tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál
A jegyzőnek a hatásköre a jogosultság megállapítása az óvodáztatási támogatásra.

Jogorvoslati kérelemmel a kérelmező a:

– a megyei, illetve fővárosi kormányhivatal szociális és gyámhivatalához kell fordulnia.
A döntés közlésétől számított 15 napon belül a fellebbezést viszont ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely azt a döntést hozta, amellyel a kérelmező nem ért egyet.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor:
– ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.
– a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérheti jogszabálysértésre hivatkozással :
-a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.