PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. június 5., péntek

Lenullázhatja a számlánkat a bank, ha tartozásunk van

Lenullázhatja a számlánkat a bank, ha tartozásunk van

Végrehajtással a fizetésünk egy részét letiltathatják, a számlánkat inkasszálhatják, de ilyenkor a fő szabály szerint azért nem hagynak minket pénz nélkül. Viszont ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, illetve ha banki beszámításról van szó, akkor megjárhatjuk.
Olvasói panasz nyomán jártunk utána, vajon tényleg előfordulhat-e, hogy a fizetésünkből egy forint se maradjon, vagy a bankszámlánkat lenullázzák, ha tartozást halmoztunk fel. Kiderült, hogy erre többféle módon is sor kerülhet. Például akkor, ha a bankszámlánk egyben hiteltörlesztő számla is, vagy ha a hitellel kapcsolatos banki beszedésről (beszámításról) van szó. Végrehajtáskor azonban a magánszemély számláját nem lehet teljesen leüríteni, csak akkor, ha az illető egyéni vállalkozó.
Nem hiszik el, hogy nem marad a fizetéséből semmi
Olvasónknak elmaradása van a hitele törlesztésénél. Azt írta, hogy decemberben munkanélküli lett, majd január végén sikerült elhelyezkednie, viszont azóta nem látott a fizetéséből semmit. Ahogy ő fogalmazott: „a bank azonnal lenullázza a teljes összeget”. Amit nem ért, mivel (tudomása szerint) a bírósági letiltás nem lehet 50 százaléknál több. Nem érti, hogyan emelheti le a bank a teljes fizetését. Állítása szerint hónapok óta nem tud fizetni sehova, és a tetejébe még senki nem is hiszi el neki, hogy nem marad a keresetéből semmi. Segítséget kért tőlünk, mit tehet ilyen helyzetben. Utánanéztünk.

Letiltás
A Munka Törvénykönyve szerint a fizetésből letiltani összeget csak jogszabály (pl. adó és járulék) vagy végrehajtói határozat alapján lehet.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből („munkavállalói munkabérből”) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. 50 százalékot akkor érhet el a levonás, ha a tartozás:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás szintén a munkavállalói munkabér legfeljebb feléig terjedhet.

A munkavállalói munkabérhez tartozik pl. a munkáltató által a munkavállaló részére kifizetett, a betegszabadság idejére járó összeg, a végkielégítés, a jutalom, stb. – foglalta össze a lényeget az Intrum Justitia követeléskezelő cég ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter a megkeresésünkre.
A levonásnál azonban arra ügyelni kell, hogy a fizetésből az öregségi minimálnyugdíjnak megfelelő összeg (azaz 28 500 forint) mentes a letiltás alól (kivétel ha gyermektartásdíjról vagy a szüléssel járó költségről van szó). Az a jövedelem viszont, amely meghaladja a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét (havi nettó 142 500 forintot), korlátozás nélkül letiltható.
Felfalusi arra is felhívta a figyelmünket, hogy bank, vagy szolgáltató csak abban az esetben tilthat le pénzt az ügyfél fizetéséből, számlájáról, ha ehhez az adós ehhez előzetesen hozzájárult. Ez a felhatalmazás általában a (hitel) szerződés része.
Kíváncsiak voltunk, a 33 százalékos bérletiltási lehetőséggel mennyire élnek a bankok, ezért megkérdeztük.

Ahol nem alkalmazzák a letiltást
Az MKB Bank nem kér bérletiltási hozzájárulást, mivel alapból nem él ilyen eszközzel – írták válaszukban. Azt javasolják, hogy az ügyfél időben jelezze átmeneti anyagi problémáját, hiszen kaphat fizetéskönnyítést, és így ütemezetten, kiszámítható módon fizetheti meg a felhalmozott elmaradást. Így nem kell addig eljutnia, hogy felmondják a hitelét, illetve végrehajtást kérjenek ellene.

Ahol időnként élnek a lehetőséggel
A Raiffeisen azt válaszolta, náluk valóban kérnek bizonyos esetekben a kölcsön folyósításakor hozzájárulást az adóstól a bérletiltáshoz . Ezzel az eszközzel azonban csak abban az esetben élnek, ha már nagyobb összegű elmaradása van az adósnak.
Tapasztalataik szerint a letiltási nyilatkozat sok adós esetében megakadályozza, hogy olyan mértékű követelést halmozzanak fel, amely miatt a bank a kölcsönszerződést felmondja és a teljes tartozás egy összegben váljon esedékesé.
A Budapest Banknál is előfordul, hogy kérnek az adóstól 33 százalékos bérletiltási nyilatkozatot, de nem minden típusú hitelnél. Hangsúlyozták, hogy a nyilatkozat opcionális, vagyis az ügyfél megteheti, hogy nem adja a hozzájárulását a letiltáshoz.
Inkasszó is lehet
Előfordulhat, hogy nem (csak) letiltás volt a fizetéséből, hanem inkasszó is került a bankszámlára, vagy akár mindkettő egyszerre megtörtént. Inkasszó megindítására csak a végrehajtó jogosult, és végrehajtani elsősorban az adós béréből illetve bankszámlájáról lehet, bírósági végzés alapján. Ez azt jelenti, hogy miután a munkáltató átutalta a bankszámlára (az esetleges letiltással csökkentett) fizetést, a bírósági végzés alapján a bank a végrehajtónak át kell hogy utalja a benyújtott inkasszó alapján a számlán lévő, és oda érkező pénzeket.
A törvény szerint azonban a mindenkori öregségi nyugdíjnak megfelelő összeget nem lehet inkasszózni, és a 28 500 forint és annak négyszerese (114 ezer forint) közötti részből is csak legfeljebb 50 százalékot (43 ezer forintot) kaphat meg a végrehajtó. A 114 ezer forint feletti rész azonban teljes egészében végrehajtás alá vonható. De a legkisebb öregségi nyugdíj 2 és félszeresének megfelelő összegnek (71 250 forint) így is maradnia kell a számlán.
Kivétel van: ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, akkor a 28 500 forint fele is végrehajtás alá vonható. Ebben az esetben legalább 57 ezer forintnak kell maradnia. Tehát magánszemély számlája végrehajtással sem nullázható le teljesen.
Igen ám, de olvasónk azt írta, a teljes fizetését leemelte a bank a számlájáról. Vagyis nem 33, nem is 50 százalékot, hanem 100 százalékot. Kiderítettük, hogyan, és mit lehet tenni ilyenkor.

Ha vállalkozóról van szó
Tudni kell, hogy a vállalkozók és cégek számlája korlátlanul inkasszálható. Speciális eset, ha a magánszemély egyéni vállalkozó is egyben. Ilyenkor a vállalkozói és a magánszemélyi vagyon nem különül el, külön számla sincs. Ha ez a helyzet, akkor a magánszemély végrehajtható tartozásával megterhelhető a számla. S mivel vállalkozói számláról van szó, korlátlanul inkasszálható.
Ilyenkor az a legfontosabb teendő, hogy amint az adós észleli, hogy teljesen leürítették a számláját, vegye fel a végrehajtóval a kapcsolatot, és jelezze neki, hogy kenyérre valóra sem maradt pénze, és oldják fel a bankszámlára tett inkasszót. A korábban már leemelt pénzt így sem kapja vissza, de legalább a következő hónapban már nem marad pénz nélkül.

Amikor a bankszámla egyben hiteltörlesztő számla is
A K&H a lenullázással kapcsolatban azt írta, ez úgy is előfordulhat, ha az ügyfél folyószámlája egyben hiteltörlesztő számla is. Ilyenkor a számlára érkező jóváírás összegét a számlavezető rendszer automatikusan hiteltörlesztésre fordítja, ha az adós nem tett eleget szerződésben vállalt és előírt törlesztési kötelezettségének, vagy a hitelszámláján már olyan lejárt, késett hiteltartozás van, amelynek esedékessége indokolja ezt. Például akkor, ha korábban a hiteltörlesztő számlán egyáltalán nem volt, vagy nem volt elég nagy összeg a hiteltörlesztéshez.
Ekkor is van azonban megoldás: az adós kérheti a banknál a lejárt tartozása átütemezését, fizetéskönnyítést biztosító megoldások igénybe vételét. Így a rendszer a továbbiakban a törlesztőszámláról csak az ütemezés szerinti mértékben fordít hiteltörlesztésre összeget. Mindenképpen az lenne tanácsos szerintük, ha az adós felkeresné számlavezető fiókját és egyeztetne számlájáról – tették hozzá.

Banki beszedés (beszámítás)
Az OTP és a CIB válaszában arra hívta fel a figyelmünket, hogy a banki beszámításhoz (beszedéshez) nem szükséges előzetes ügyfél-hozzájárulás, mivel nem fizetési megbízásról van szó. Ezt a kérdést a bank pénzforgalmi üzletszabályzata rendezi, és ilyenkor nincs mentes összeg sem, mint a végrehajtásnál.
OTP-s személyi hitelnél például ha az esedékesség napján a törlesztőrészlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági bankszámlán rendelkezésre, a bank a lejárt követelés forintösszegét későbbi időpontban is jogosult az adós(ok) banknál vezetett bármelyik számlájáról beszedni – fejtették ki, miről is van szó.
A CIB szerint minden egyes pénzforgalmi szolgáltató kiköti a keretszerződésében a beszámítási jogát, tehát ha az ügyfélnek van a bank felé fennálló tartozása, akkor a bank jogosult a számlára érkező összegekből rendezni azt, illetve a tartozás rendezéséig visszautasíthatja az ügyfél megbízásainak a teljesítését is (ez akár pénztári kifizetést is takarhat). Ilyenkor a számlára érkező összeg nem „fizetés, családi pótlék vagy nyugdíj”, hanem „bankszámla-követelés”, tehát erre nem vonatkoznak a végrehajtási törvény letiltásra vonatkozó szabályai.
Ők is elismerték: a beszámítási jog gyakorlásakor előfordulhat, hogy a bank a számlára érkező teljes összeget elvezeti a tartozása rendezése érdekében. Ám méltányosságból – az ügyfél kérésére – a bank eltekinthet a számlára érkezett összeg egy részének beszámításától. Hiszen a banknak sem érdeke az ügyfél megélhetésének veszélyeztetése. De ehhez az ügyfélnek kell lépnie.
Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna
Forrás : http://fn.hir24.hu