PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. augusztus 25., kedd

Munkaidő és pihenőidő a Munka Törvénykönyve szerint

Munkaidő és pihenőidő a Munka Törvénykönyve szerint

8 órás munkaidő esetén:
a 2015-ös év 254 munkanapból áll, ami 2032 munkaóra.

A fizetett munkaszüneti napokat beleszámítva ez 261 munkanap,ami 2088 munkaóra.


A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó alapvető rendelkezések a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. 

Törvény alapján 
a munkaidő:
a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet (lsd: reggeli,ebéd) időtartama (122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be;
napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (éjszakai pótlékra jogosít;a pótlék mértéke 15%);
többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (délutáni műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 15%);
éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka (éjszakai műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 30%);
a teljes munkaidő mértéke
8 óra/nap
40 óra/hét
Kivételesen: készenléti jellegű munkakörben
ill. a munkáltató közeli hozzátartozója esetében
max. 12 óra/nap
és 60 óra/hét.
Munkaidőkeret meghatározása (lényege: az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek -napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályi vannak!)
A keret lehet: kéthavi
négyhavi (kollektív szerződés és idénymunka esetén)
hathavi (több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés)
1 éves [Mt. 118. § (3)]
A munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontjáról a munkáltató a munkavállalókat köteles tájékoztatni és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató részére).
A munkaidő beosztása: 119. § (1)-(2) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít! (A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.)
Pihenőidő-pihenőnapok: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.
Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében,
amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap
a) kéthetente, illetve
b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta
– részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
Forrás : naptarak.com