Komoly bírságra számíthat, aki elblicceli a kémény ellenőriztetését
Itt az ősz, kezdődik a fűtési szezon, ami azt is jelenti, hogy ellenőriztetni kell a kéményeket, illetve szükség esetén tisztítani is.
Budapesten a kéményellenőrzés egész éves folyamat, a közel egymillió budapesti kéményt évente ellenőrzik – mondta el Müller Máté, a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. ügyfélkapcsolati és kommunikációs osztályának vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A szeptembertől decemberig tartó időszakra betervezett kéményellenőrzéseket a következő időszakban végrehajtják, de dömpingre nem kell számítani – vázolta az osztályvezető.
Az évenkénti kötelező ellenőrzésről mindenkinek értesítést kell kapnia. Hogy kiküszöböljék a problémákat, két évvel ezelőtt a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. bevezetett egy ingyenes elektronikus értesítési rendszert, annak révén emailben és SMS-ben értesítik az ügyfelet az ellenőrzés időpontjáról, hogyha regisztrál az oldalon – mondta el az osztályvezető.
Mint mondta, az első időpontot a cég kiszállásidíj-mentesen ajánlja fel, ha ekkor nem tudják elvégezni az ellenőrzést, akkor a második kiszállás is díjmentes, ám ha kétszeri próbálkozásra nem jutottak be a lakásba a kéményseprők, a tulajdonosnak 30 napon belül pótlólag meg kell rendelnie a szolgáltatást, ez pedig már díjfizetési kötelezettséggel jár.
A jogszabály azt írja elő, hogy szükség szerinti tisztítást is végez a kéményseprő, akinek szakmai és büntetőjogi felelőssége annak megítélése, hogy szükség van-e tisztításra vagy sem – magyarázta Müller Máté.
Ha a két meghiúsult alkalom utáni pótellenőrzés is meghiúsul, akkor a közszolgáltatónak ezt jelentenie kell az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak, az pedig felszólítja az ingatlantulajdonost, hogy rendezze a kéményellenőrzést; a jogszabály 5-30 ezer forint közötti bírság lehetőségét rögzíti – hangsúlyozta az osztályvezető.
Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a műsorban elmondta: az alapító okiratokban általában lefektetik, hogy a kémények közös tulajdonban vannak. A kémények a közösség gondozásában kell hogy üzemképesek legyenek, de ez valójában a tetőn kívüli részekre vonatkozik, a zárófödémekkel együtt. Ha valaki a közösség megkérdezése nélkül átalakítja fűtési rendszerét, és rácsatlakozik egy kéményre, majd kiderül, hogy a kazánt béleltetni kell, akkor ennek költségei - álláspontja szerint - a tulajdonost kell hogy terheljék.
Bék Ágnes szerint nem egyértelműek a jogszabályok, és szerinte a működési szabályzatban kellene rögzíteni őket.
Az elnök azt is megjegyezte, nem egyszerű egy társasházban megszervezni, hogy mindenki egy adott időpontban otthon legyen, és tapasztalata szerint nem mindig akkor szállnak ki a kéményseprők, amikorra bejelentik.
Müller Máté felhívta rá a figyelmet, jogszabályi előírás szerint kéményseprő-ipari nyilatkozatot kell rendelni bármilyen kéményátalakítás előtt, ez pedig arra szolgál, hogy ne adódjanak olyan problémák, melyek később balesethez vezetnek. Hozzátette: kéményellenőrzésről csak ott lehet szó, ahol égéstermék-elvezető, tartalék vagy működő kémény van.
Kifejtette: az ügyfélszolgálati elérhetőségeken lehetőség van panaszbenyújtásra, a kft. minden panaszt kivizsgál, és ha a közszolgáltató hibázott, akkor a cég mihamarabb pótolja a hiányosságokat az ügyféligényekhez igazodva.
A jogszabály azt írja elő, hogy szükség szerinti tisztítást is végez a kéményseprő, akinek szakmai és büntetőjogi felelőssége annak megítélése, hogy szükség van-e tisztításra vagy sem – magyarázta Müller Máté.
Ha a két meghiúsult alkalom utáni pótellenőrzés is meghiúsul, akkor a közszolgáltatónak ezt jelentenie kell az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak, az pedig felszólítja az ingatlantulajdonost, hogy rendezze a kéményellenőrzést; a jogszabály 5-30 ezer forint közötti bírság lehetőségét rögzíti – hangsúlyozta az osztályvezető.
Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a műsorban elmondta: az alapító okiratokban általában lefektetik, hogy a kémények közös tulajdonban vannak. A kémények a közösség gondozásában kell hogy üzemképesek legyenek, de ez valójában a tetőn kívüli részekre vonatkozik, a zárófödémekkel együtt. Ha valaki a közösség megkérdezése nélkül átalakítja fűtési rendszerét, és rácsatlakozik egy kéményre, majd kiderül, hogy a kazánt béleltetni kell, akkor ennek költségei - álláspontja szerint - a tulajdonost kell hogy terheljék.
Bék Ágnes szerint nem egyértelműek a jogszabályok, és szerinte a működési szabályzatban kellene rögzíteni őket.
Az elnök azt is megjegyezte, nem egyszerű egy társasházban megszervezni, hogy mindenki egy adott időpontban otthon legyen, és tapasztalata szerint nem mindig akkor szállnak ki a kéményseprők, amikorra bejelentik.
Müller Máté felhívta rá a figyelmet, jogszabályi előírás szerint kéményseprő-ipari nyilatkozatot kell rendelni bármilyen kéményátalakítás előtt, ez pedig arra szolgál, hogy ne adódjanak olyan problémák, melyek később balesethez vezetnek. Hozzátette: kéményellenőrzésről csak ott lehet szó, ahol égéstermék-elvezető, tartalék vagy működő kémény van.
Kifejtette: az ügyfélszolgálati elérhetőségeken lehetőség van panaszbenyújtásra, a kft. minden panaszt kivizsgál, és ha a közszolgáltató hibázott, akkor a cég mihamarabb pótolja a hiányosságokat az ügyféligényekhez igazodva.
A cikk forrása: www.hirado.hu