Így változik a jövedelme jövőre a családi adókedvezménnyel – 1,2,3 gyermekesek FIGYELEM!
Bővül a családi adókedvezményre jogosultak köre, és a mértéke is: 2016-tól, tehát jövő év után majd évente emelkednek a családi adóalap-kedvezmények, és már 2016-tól havonta gyerekenként akár 78.125 forintot írhatnak le az adóalapjukból azok, akik elég sokat keresnek hozzá. Ez kedvezőbb a jól kereső kétgyerekesekre, nekik ugyanis 2016-tól megduplázódhat az adókedvezményük.
Az ehhez szükséges nyomtatvány innen letölthető. Ez havonta nettó 2.500 Ft pluszt jelent, 2020-ra elérhető lesz, hogy egy gyerek után a mostani 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedhet a kedvezmény.
Ki jogosult a családi adókedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésére?
Ki jogosult a családi adókedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésére?
az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Ki nem veheti igénybe a családi adókedvezményt?
A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen.
A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. A családi járulékkedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a magánszemély biztosítottként adó- és járulékköteles jövedelmet szerezzen.
Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt?
Az a magánszemély, aki a családi pótlékot
gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
Ki után jár a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?
A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.
Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?
Kedvezményezett eltartott:
az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?
A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
egy és kettő eltartott esetén 62.500,- forint,
három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.
három és minden további eltartott esetén 206.250,- forint levonást jelent az adóalapból.
A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000,- forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000,- forinttal csökkenhet a fizetendő adó.
Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?
A családi kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ.
A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?
Eltartott:
a kedvezményezett eltartott,
az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és
akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?
A családi kedvezmény megállapítása során meg kell vizsgálni, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.
Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.
Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 206.250,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?
Jogosultsági hónap az a hónap
amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
Mi a családi járulékkedvezmény?
2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a magánszemély elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 16%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékot csökkentse.
A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.
A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.
A szülők érvényesíthetik-e közösen a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt?
Igen, a családi kedvezményt az érvényesíthető összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával a jogosultak közösen is érvényesíthetik. A közös érvényesítés azokra a hónapokra lehetséges, amikor mindkét magánszemély jogosultnak tekinthető (pl. jogosult a családi pótlékra). Egy adóéven belül egymást követő időszakokban akár több különböző magánszeméllyel közösen is érvényesíthető a kedvezmény (pl. éven belüli válás és új házasságkötés esetén). A közös érvényesítés a munkáltatónak a másik jogosulttal közösen tett írásbeli nyilatkozat alapján már év közben is lehetséges. Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a kedvezmény az évközi érvényesítéstől függetlenül, más elosztásban is érvényesíthető.
Megosztható-e a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény?
A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával. Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten.
A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe. [Pl. az egyik szülő háztartásában az ilyen gyermek a harmadik, akkor rá tekintettel ez a szülő 103.125,- forint kedvezményt (adóban 16.500,- forintot) érvényesíthet, míg ugyanez a gyermek a másik szülőnél egyedüli kedvezményezett, rá tekintettel 31.250,- forint (adóban 5.000,- forint) érvényesíthető.]
A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe. [Pl. az egyik szülő háztartásában az ilyen gyermek a harmadik, akkor rá tekintettel ez a szülő 103.125,- forint kedvezményt (adóban 16.500,- forintot) érvényesíthet, míg ugyanez a gyermek a másik szülőnél egyedüli kedvezményezett, rá tekintettel 31.250,- forint (adóban 5.000,- forint) érvényesíthető.]
Melyek a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény évközbeni érvényesítésének feltételei?
A családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítése esetén ennek tényéről.
a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítése esetén ennek tényéről.
A nyilatkozaton fel kell tüntetni minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét (a magzat kivételével), ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek (a magzat is) mely hónapokban minősültek kedvezményezett eltartottnak, illetve eltartottnak, valamint a másik fél adóazonosító jelét. A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető. Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.
Hogyan működik a családi adókedvezmény szolgálati járandóság esetén?
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján, ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletı családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
Az igényelhető összeget az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.
Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezései:
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függıen – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.
három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
családi pótlékra jogosult magánszemély;
a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek;
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek;
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Kedvezményezett eltartott
az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
a kedvezményezett eltartott,
az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.
Amennyiben Ön a családi adókedvezményt nem tudta vagy csak részben tudta igénybe venni, és annak nem érvényesített részét az adóévben folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének terhére érvényesíteni kívánja, szíveskedjen e kérelmet a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kitöltve, aláírva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldeni.
A kérelemhez csatolni kell:
az adóévre vonatkozó igazolást, melyet az állami adóhatóság az adóévet követı év június 30-át követően a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő kérelmére ad ki,
a családi pótlék adóévi jogosultságáról szóló igazolást, melyet a családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követően az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának kérelmére állít ki,
az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti (a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig) kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.
a családi pótlék adóévi jogosultságáról szóló igazolást, melyet a családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követően az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának kérelmére állít ki,
az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti (a magzat a fogantatásának 91. napjától megszületéséig) kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást.
A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu
Forrás : knoe.hu
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!
A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info
A családi adókedvezmény hatása a havi jövedelemre
| |||||
Családtagok keresete
|
Család bruttó jövedelme
|
Jelenlegi nettó bér (családi adókedvezménnyel)
|
Adókedvezmény kiterjesztése utáni nettó bér
|
Változás hatására a többlet, amely a családnál marad
| |
|---|---|---|---|---|---|
Egykeresős 1 gyerekes
|
Minimálbér heti 20 órában
|
49.000
|
39.935
|
42.092
|
2.160
|
Garantált bérminimum heti 20 órában
|
57.000
|
46.455
|
47.355
|
880
| |
Minimálbér
|
98.000
|
74.190
|
74.190
|
—
| |
Egykeresős
2 gyerekes |
Minimálbér
|
98.000
|
79.870
|
84.190
|
4.320
|
Garantált bérminimum
|
114.000
|
92.910
|
94.670
|
1.760
| |
Átlagbér
|
227.000
|
169.209
|
169.209
|
—
| |
Egykeresős 3 gyerekes
|
Minimálbér
|
98.000
|
79.870
|
96.530
|
16.660
|
Garantált bérminimum
|
114.000
|
92.910
|
112.290
|
19.380
| |
Átlagbér
|
227.800
|
185.657
|
224.383
|
38.726
| |
Átlagbér kétszerese
|
455.600
|
371.314
|
397.418
|
26.104
| |
Kétkeresős 2 gyerekes
|
Minimálbér (mindkét szülő)
|
196.000
|
148.380
|
148.380
|
—
|
Garantált bérminimum (mindkét szülő)
|
228.000
|
169.340
|
169.340
|
—
| |
Átlagbér (mindkét szülő)
|
455.600
|
318.418
|
318.418
|
—
| |
Kétkeresős 3 gyerekes
|
Minimálbér (mindkét szülő)
|
196.000
|
159.740
|
193.060
|
33.320
|
Garantált bérminimum (mindkét szülő)
|
228.000
|
185.820
|
224.580
|
38.760<
| |
Átlagbér (mindkét szülő)
|
455.600
|
371.314
|
397.418
|
26.104
| |
Családfő: 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó
|
800.000
|
623.000
|
623.000
|
—
| |
Kétkeresős
4 gyerekes |
Garantált bérminimum (mindkét szülő)
|
228.000
|
185.820
|
224.580
|
38.760
|
Átlagbér (mindkét szülő)
|
455.600
|
371.314
|
430.418
|
59.104
| |
Családfő: 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó
|
800.000
|
652.000
|
656.000
|
4.000
| |
Kétkeresős 5 gyerekes
|
Garantált bérminimum (mindkét szülő)
|
228.000
|
185.820
|
224.580
|
38.760
|
Átlagbér (mindkét szülő
|
455.600
|
371.314
|
448.766
|
77.452
| |
Családfő 500 eFt/hó, másodkereső: 300 eFt/hó
|
800.000
|
652.000
|
689.000
|
37.000
| |