PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. december 9., szerda

Beleszámíthat a munkaidőbe a munkába utazás

Beleszámíthat a munkaidőbe a munkába utazás

Az EU számos munkajogi vonatkozású irányelvet határozott meg.
Az elmúlt években az Európai Unió számos munkajogi vonatkozású döntést, kezdeményezést és irányelvet fogalmazott meg, többek között az utazási idő munkaidőbe való beépítéséről, a nők pozitív diszkriminációjáról és a fiatalok külföldi gyakorlathoz való hozzájuttatásáról. Ezek lehetséges fogadtatásáról készített kutatást a Profession.hu 6091 válaszadó bevonásával.



Számítson be a munkaidőbe az utazás

A kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók nagyobb része támogatja a munkába járás munkaidőként való elismerését: a válaszadók 39 százaléka elsősorban órabérként való kifizetésként látna szívesen egy plusz összeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött időből kellene levonni az utazási időt. A megkérdezettek harmada ellenezne egy ilyen gyakorlatot, egyértelműen az ellenőrizhetőség nehézsége miatt.
A felsővezetők több mint fele (57 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az irányelv a fix munkavégzési hellyel rendelkezőkre is vonatkozzon. „Jelenleg Magyarországon nagyon erős a centralizáció, egy ilyen kezdeményezés érvényesülésével pedig a tendencia erősödne. Hiszen idővel kialakulna az a gyakorlat, hogy a munkáltatók előnyben részesítenék a munkavégzés helyéhez közelebb élő pályázókat. Más részről pedig, amennyiben a munkába járás időtartama a napi kötelező 8 óra részét képezné, ebből a munkavállalók akár napi 2 órát is utazással töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. 

Értelemszerűen a munkáltatók számára ez több munkavállaló foglalkoztatását, így a bérköltségek megnövekedését eredményezné, mely egyértelműen hatással lenne a vállalat versenyképességére.” – emelte ki Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértője. A válaszadók fordított esetben nem fizetnének szívesen plusz összeget: 60 százalékuk nemet mondana arra a lehetőségre, hogy a szolgáltatók a munkába járáshoz kapcsolódó költségeket az áraikban is érvényesítsék. Úgy gondolják, hogy a munkáltatónak ezt más módon kell kigazdálkodnia.

A fiatalok külföldi tapasztalatszerzését sokan támogatják

Az Európai Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezése a fiatalok külföldi gyakorlatszerzését támogatja. A kezdeményezést a nagy többség (78 százalék) jó gondolatnak tartja. Az átlagnál jóval magasabb mértékben támogatják az EU kezdeményezést a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg a falvakban élők körében a legkevésbé szimpatikus ez a lehetőség.

A nők pozitív diszkriminációjáról megoszlik a vélemény
Egy 2012-es, a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos női munkavállaló arányt előíró irányelvvel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a válaszadók közel fele ugyan támogatná, hogy kötelező női kvóta legyen a munkahelyeken, de hasonló arányban vannak azok is, akik nem.
A nem támogatók elsősorban azt vallják, hogy a nőknek is maguk erejéből kell előrejutni – nem meglepő, hogy ezzel a véleménnyel a férfiak értenek leginkább egyet (56 százalék), és a női megkérdezettek sokkal kisebb mértékben osztoznak ezen a véleményen (42 százalék). Minden huszadik megkérdezett olyan családmodellben hisz, amelyben a nők a gyerekek nevelésével és a háztartással foglalkoznak.

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info