PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. december 17., csütörtök

Információkat gyűjtenek a rossz tanulókról

Információkat gyűjtenek a rossz tanulókról


A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint korai jelzőrendszer kiépítését tervezi a kormány, amely segítene megakadályozni a lemorzsolódást a veszélyeztetett tanulók körében.

A jövőben azokat az adatokat, amelyek az egyes tanulóknál előidézik a lemorzsolódást, nyilvántartásban rögzítenék. Az azonosításra alkalmatlan adatokat többek között a félévkor hármasnál rosszabb tanulmányi átlagot elérő diákokról és a félévkor elégtelen osztályzattal rendelkezőkről kellene gyűjteni, illetve azokról is, akik évismétlők, vagy igazolt hiányzásuk az adott tanévben eléri a száz órát.
Ettől azt várja a kormány, hogy segít csökkenteni a lemorzsolódók számát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése szerint a köznevelési intézménynek kéthavonta kellene rögzítenie a rendszerben a lemorzsolódás veszélyének tényét, a tanuló előrehaladása érdekében tett intézkedéseket és a tanulói jogviszony megszűnését.






A veszélyeztetettek létszámát, annak okait és az alkalmazott intézkedéseket összesített formában továbbítani kell majd az Oktatási Hivatalnak, amely értékeli, hogy az intézményi szintű beavatkozások elegendőnek bizonyultak-e, és ha szükséges, biztosítja az iskolák számára a pedagógiai-szakmai támogatást a felzárkóztatáshoz.
A szaktárca ezt azzal indokolja, hogy Magyarországnak uniós vállalása alapján 2020-ig tíz százalékra kell csökkentenie a korai iskolaelhagyók arányát. Ez a mutató azonban már 2014-ben 11,4 százalék volt.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatásügyi szakértője szerint Magyarország ebből a szempontból jól teljesít, a lemorzsolódás ugyanis főleg a 16 éven felüliek körében volt jellemző, a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása miatt azonban javultak ezen a téren a mutatók - írja az újság.
A cikk forrása: hirado.hu